2010. május 11., kedd

Hot spot

Vagyis az étel : HOT POT
Ez legalább egy olyan kínaikum mint nálunk a csirkepörkölt.
Valami, amitől még ők is beindulnak akár száz pekingi kacsa után is.
Ma este voltam a második hotpot vacsorámon.
Az első után azt mondtam, hogy bár ez egy kihagyhatatlan élmény volt,
de legalább egy évig ilyet nem akarok újra enni.
Tulajdonképpen egyszerű dologról van szó : veszünk egy körasztalt emberekkel és a közepébe egy főzőfejet építünk. Erre helyezünk egy lábost ami esetleg 2-3 részre van osztva, bennük különböző (enyhe vagy csípős) füszerezésü leves. Van mellettünk 1-2 zsúrkocsi, választásunktól függően megpakolják különböző zöldségekkel, hajszálvékonyra vágott de kisebb városra méretezett húsokkal, halakkal, tojással, tofuval, gombával, Tesznek mellé a hús zöldésgen kívül mást is, ami nem igazán férne be a magyar vasárnapi ebédbe.

Szóval a lényeg a lényeg: a hotpot alá gyújtanak és mikor elkezd forrni szépen berakosgatják az alapanyagokat a forró vízbe. Nem viszik túlzásba a megfőzést: 2-3 maximuM 5 percig fő az ami azt igényli. (pld tofu) Egy idő múlva már minden együtt fő - az új dolgok a még ki nem halászotakkal. Azt mondanám, sok piával lehet igazán tolerálni az ilyet.

A kínaiak szeretik a Vajkouzsent hotspot vacsorára vinni, mert majd nevetnek, hogy utálkozik a főzendő és megfőzött dolgoktól. Az amcsiknál állítólag bejött: volt aki majdnem elájult a hotpot közben.

Ezzel ijesztgetik az Amcsikat: és most AGYVELŐT ESZÜNK MIND !!!  A Hungaro Vajkouzsen pedig megkérte őket, hogy főzzék már meg mindet amit kihoztak.  Jens a német főnököm becsületére legyen mondva, bár ez nem az a tipikus bajor fogás mint a fehérkolbász de azért ő is elkezdett turkálni a forróvizes tálban: "Hol az agyam, hol az agyam?" és bevágott egy darabot.

Kinaiak ettek pacalt és tüdőt is, én mondtam hogy ezek magyarországon rendes kaják de én otthon sem szeretem. Tüdőt majdnem ettem, mert az hittem bárány. ( lambs - lungs ) De idejében kiderült a turpisság.
Szintén bizarr fogás volt még az első hotpot vacsorán a zselatinos kacsavér. Barna csokispuding-szerű hasábok, kb mint a
piacon a darabban kapható vegyes gyümölcsíz.


Ettem viszont ... ... vizisiklót. Rendes kígyójuk sajnos nem volt megkóstolni, de ez igazán ízletes volt.

Eléggé kegyetlen tétel volt a tálalókocsin, az úgy kettévágott keszegszerű hal aminek még tíz percen keresztül pulzált a verőere.

Nekik természetesen ez az überallesz. Mint amikor mi elmegyünk a jó étterembe enni egy fantasztikus tatárbifszteket. Nekem, megfelelő mennyiségű sörrel, bájdzsóval ( kinai vodka de inkább szaké-szerű rizspálinka ) teljesen korekten végigélvezhető forróvizes grillparty. Persze itt is pálcikával nyomjuk - segítség a cucc kivételéhez a szűrős merőkanál, de a profik csak belenyúlnak pálcikával a zavaros lébe és kivesznek egy darab velőt.

Szóval, ez volt a hotpot, a kínai fondü - csoki és sajt helyett húsból és belsőségből.

Lesznek képek is, de előbb át kell őket konvertálnom.



Egyébként ma este a félévig Sanghaiban dolgozó/segédkező és most idelátogató német főnökömmel készültem inni munka után 1-2 sört. Utolsó pillanatban derült ki, hogy ehhez az fiatal kínai kollégákból álló társasághoz csapódtunk. Ők örültek és/vagy udvariasak voltak.
Velünk volt a kínai IT nagy-nagy vezetője, borzasztó választékos angolt beszélő, fergeteges humorral rendelkező kínai faszi.
Fejezeteket idézett vacsora közben a Ponyvaregényből vagy a Keresztapából. Vacsora közben megkérdezte a résztvevőket, öt-hat tehetséges kínai kollégát, hogy tudják -e miért vesznek ma este részt ezen a vacsorán ? Nem mi - a német és a magyar kolléga, hanem a kínaiak... Nem tudják ? Megmondhatja? Azért vannak ma este meghívva, mert ők lettek kiválasztva mint fiatal vezető-jelöltek, akikben fantáziát látnak a teljesítményük és a kiállásuk alapján a jövőben ilyen irányba képzik őket,  hogy hamarosan elinduljon a vezetői karrierjük. Paff. Aztán egész este angolul beszélgettek velünk a Jackie Chan filmekről, a Ponyvaregényről és sűrűn ismételgették "Fenékig!" (Az egészségedre kicsit nehéz nekik) Senki nem mondhatja, hogy nem végtelenül jólneveltek, udvariasak a kollégáim. Legkevesebb volt, hogy megeszem a főtt agyvelőt. Pláne, hogy imádom pirítóson és rántva. De főve sem rossz !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése